Xem mẫu
- Könyvkonnektor blog bejegyzések
By Pal Kerekes
Copyright 2011 Kerekes Pal
Smashwords Edition
Language: Hungarian
Smashwords Edition, License Notes:
Thank you for downloading this free ebook. Although this is a free book, it remains the
copyrighted property of the author, and may not be reproduced, copied and distributed for
commercial or non-commercial purposes. If you enjoyed this book, please encourage
your friends to download their own copy at Smashwords.com, where they can also
discover other works by this author. Thank you for your support.
****
Chapter1 – Bevezető
„Az e-book nem végállomás, a könyv-expressz robog tovább.”
Ezzel a mondattal zárult az első hazai e-könyv összefoglaló. 2010 szeptemberét írtuk. Azóta
megjelent az e-book kalauz, a téma kisenciklopédiájának nevezett tanulmányom. Közben sok
írás, feljegyzés keletkezett, ezek nagy részét a Könyvkonnektor blogon tettem elérhetővé.
Meglepett, milyen sokan olvassák ezeket a kis feljegyzéseket. Mi több, bár az összehasonlítás
nem egészen klappol, az is tény: a blogot többen olvassák, mint az e-book kalauzt. Pedig a
könyvet árulják a nagy könyvesboltokban printben, és a Kossuth Kiadónál e-könyvként is.
- A bejegyzések iránti érdeklődés alapján összeállítottam a blog-írások első sorozatát, és most
ebben az e-könyvben adom közre. Fontos: a bejegyzések nagy része (nem mindegyik)
megtalálható a Könyvkonnektoron, tehát szabadon elérhető. Igaz, ebben a gyűjteményes
összeállításban a bejegyzéseket újraszerkesztettem, aktualizáltam, témakörök szerint
csoportosítottam. Tehát alaposabb és teljesebb szöveget kap az olvasó.
Az írásokat az alábbi témakörök szerint csoportosítottam:
• e-könyv: általában az e-könyv kultúra hazai jelenségei, történései
• e-könyv-olvasó: az e-readerek, tehát az olvasó eszközök forgalmazása, technikai
újdonságai, használatának fogásai
• e-könyvtár: az e-könyvek kölcsönzése, könyvtári kezelése
• e-könyv-kiadás/forgalmazás
A témakörökön belül kronológiai sorrendben követik egymást az írások.
Elektronikus dedikáció
Egy újítás és már régi témám, de nem sikerült megoldani. Talán most igen, ebben a
kiadásban. Szeretném a könyvet dedikálni elektronikusan. Print könyvnél ez egyszerű dolog,
az első oldalak valamelyikén van mindig hely néhány kézzel írt, egyedi mondatra. Ebben
bőven volt részem az utóbbi hónapokban. Megjegyzem, nem mindig egyszerű új, a helyzetre
és a kérő személyre egyénített néhány mondat, szó kitalálása. És nincs rá idő, azonnal írni
kell. Viszont kárpótlás, hogy a szerző biztos lehet: legalább ezeket a rövidke sorokat biztos
elolvassák a műből.
Ebben az esetben a megoldásom a következő: aki megvásárolta a könyvet, küldhet e-mailt a
kerekes.pal@t-online címre, én pedig rövid határidővel írok külön ajánló sorokat. Minél több
adatot kapok meg, nyilván annál egyénibb lesz a dedikáció. Úgy számítom, ez a terhelés
vállalható részemről.
2011. május
- Chapter2 – e-könyv
Könyvészeti diadal: lesz lapszámozás
A Kindle, ez a legvásároltabb e-könyv-olvasó készülék a szöveg hosszúságát nem
oldalszámozásban adja meg, hanem százalékban és lokációban. Tehát a kijelzőn például nem
azt látjuk, hogy az 51. oldalon tartunk, hanem az ábrázolódik ki, hogy a 12. százaléknál.
További plusz: kis csúszkán figyelemmel kísérhetjük egy skálán, úgynevezett állapotjelzőn,
hogy megközelítőleg milyen terjedelemnél tartunk a könyvben. Ezt a megoldást az
indokolhatja, hogy szabadon választható meg a betűméret, így nyilvánvaló, hogy minden
alkalommal, amint korrigáljuk a méreteket, egyben módosítjuk az oldalszámozást is. Úgy
gondolták a szoftver-tervezők, egyszerűbb tehát nem oldalszámozásról beszélni, hanem
százalékról, az ugyanis nem változik, ha a méretek között ugrálunk. Mi tagadás, van is ebben
logika. Könyvészetileg viszont nem állja meg helyét ez a megoldás, hiszen így nem lehet
korrekten megadni egy szövegrész helyét egy adott írásműben. Az oldalszámozáshoz szokott,
és esetleg valamely fejezetre hivatkozni óhajtó olvasóknak ez felettébb zavaró, ahogy az is,
hogy nem egyszerű visszatalálni egy már elolvasott, és újraolvasni szándékozott
szövegrészhez.
Meglepő, de igaz: a tiltakozások és szemrehányó olvasói levelek nyomán a Kindle
forgalmazója, az Amazon változtatott, a terjedelem logisztika újraértelmezésre kényszerült.
Szoftver-frissítést küldtek szét a világba több millió készülékre annak érdekében, hogy
lehessen oldalszámozással is követni a szövegben való haladást. Elismerték a hibát.
Ezek szerint az elektronikus könyvet olvasók se mondanak le könnyen minden
megszokottságról, törekszenek arra, és ha kell, kikövetelik maguknak, hogy a digitális kiadás
közelítse a hagyományos könyvolvasás fiziológiai körülményeit és élményét. A visszavonuló
mega könyv-vállalkozás leszögezte: az oldalszámozás csak akkor jön fel, ha bekapcsoljuk a
menüben, az alapválaszték továbbra is a százalék…
- Könyv és e-könyv: rokonok? Versenytársak?
Az olvasás világa megváltozik. A könyv korszakváltás előtt áll.
Az Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book,
az asztali számítógép, és természetesen maga az e-reader – átalakítják a tudás és a műélvezet
megszokottságait. A könyv szép és nemes, de a nyomtatott lapok kizárólagossága megszűnt.
A szövegek az Internetre kerülnek, olvasásukhoz innovatív készülékek szükségesek. A
képernyő napi életünk részévé vált, a betű áradatot elektronikusan kapjuk, digitálisan
továbbítjuk.
Ez persze nem jelentheti azt, hogy ki kell verni a könyvet azok kezéből, akik még nem tértek
át valamilyen elektronikus kijelző használatára. A papírművek olvasói nem kulturális
gyámoltalanok.
Ám az is tarthatatlan, hogy olvasási tevékenységnek – a tiszta szándékot akár nem is vitatva –
csak a nyomtatott szöveg böngészését tekintsük. Ez print-fétisizmus, amelynek gyengébb-
erősebb változataival betűfalóknál és ritkán lapozgatóknál egyaránt találkozunk.
A nyomtatott és az elektronikus könyv szembeállítása zsákutca. A p-könyv (p, mint papír,
mint print) rokona, s mint családban is megesik, versenytársa az e-könyvnek. Nem egymást
megsemmisítő kultúr-technikai eszközök a könyv-verziók, hanem egymást kiegészítő
műveltségi fundamentumok. Ezt ki kell mondani, bármilyen egyszerűnek tűnő igazságnak is
látszik. A digitális platformon létrejött kultúra csak a hagyományos kultúra
összefüggésrendszerében értelmezhető.
Már van rálátásunk, időben és térben megfigyelhetjük: a digitális olvasáskultúra is finomodik,
tökéletesedik. A kijelzők, monitorok, elektronikus platformok változhatnak, mint a könyv is
fejlődött évszázadok alatt, a lényeg ugyanaz marad: a mű el kell jusson az olvasóhoz. Az
olvasókat meg kell nyerni a betűnek, legyen az nyomtatott szöveg vagy elektronikus text. Az
e-book nem végállomás, a könyv-expressz robog tovább. „A könyvnyomtatás mindig hatása
alatt állott kora összes műszaki és gazdasági, társadalmi és szellemi irányzatainak.” – írta
Kner Imre nyomdász-kiadó 1937-ben.
Ma is igaz lehet ez a megállapítás…
- Bútorkönyv
Keserűen jegyezte meg egy e-könyvekre specializálódott kiadó vezetője négyszemközti
beszélgetésünkön: e-formációkban (web, e-book, média-gépre adott tartalom) a könyv nem
megy, viszont van esélye POD – Print on Demand, nyomtatás igény szerint – konstrukcióban.
Azaz a könyv-fogyasztás új útján az elektronizáció nem új platformot jelent, csak egyszerűen
új, fejlett technikát. A nyomtatott, kézbevehető olvasmányokért hajlandók fizetni az olvasók.
Ezt kell kiszolgálnia a kiadóknak, még akkor is, ha e-könyves üzletre alakultak.
Más országokban kétségtelenül meredeken nő az e-könyv forgalom, nálunk ez nem
észlelhető. Erről én is őszintén beszélhetek saját könyvem vonatkozásában. Míg az e-book
kalauz nyomtatva gyorsan elkelt, a digitális kiadás eladási számai – mi tagadás – messze
elmaradtak a várakozásoktól. Pedig a téma alapján a letöltés szép statisztikáiban
reménykedtünk…
Az ugrott be: talán az a magyarázat, hogy valójában nem olvasnak annyian, ahány könyv
elfogy? A könyv ajándék, csere-bere, díszlet, lakás-berendezési tárgy? És mindez kiderül, ha
már nem fizikai megjelenésében, hanem tiszta tartalomként, e-könyvként kerül piacra? Talán
ez is lehet egy rész-adat abban, hogy ilyen szerények az e-book adatok. Persze sosem állította
senki, hogy a könyv csak a tiszta szöveg, a könyv természetesen műtárgy, emlék-darab is.
Galéristáktól hallottam ezt a kifejezést: bútorkép. Ez azt jelenti, hogy a lakás berendezéséhez
választanak festményt, tehát barna garnitúrához például őszies vadászjelenetet. Talán egyes
könyvsorozatok szép gerincei is hasonló szerepet visznek?
Április első hetében újra árverésen van a Kner Klasszikusok. A katalógus szerint: tizenkét
kötet egységes, kiadói, díszesen aranyozott gerincű félbőr kötésben, az első táblán aranyozott
Kner-nyomdajeggyel. A baj csak az, hogy a gyönyörű széria már kikiáltási áron is többe
kerül, mint egy teljes, design stúdió által tervezett méregdrága lakásberendezés. És hova fog
elszaladni a licitáláson?
Egész őszintén: én is felmutatnám a kis táblácskámat az aukción, de ki bírja erővel a nagy
menőkkel szemben. Nem is kísérletezem. Talán jobb is így, marad a vágyakozás az
elérhetetlenért.
- e-könyv olvasás etikettje
A papírkönyv mindenütt alkalmas, és ez elmondható az e-book-ra is. Mivel nem merül le az
akku, csak több száz órányi használat után, nem kell attól tartani, hogy elhalványul a kijelző.
Nem kell takarékoskodni a géppel, sőt, ki sem kell kapcsolni, hiszen, ha nem végzünk vele
műveleteket (pl. lapozás), nem fogyaszt energiát. Azaz bármikor elővehető, olvasható.
Csakhogy mégsem egészen: kicsit ugyanis feltűnő. Nem is annyira a gépezet, láttak már sok
csodát az emberek, inkább az, hogy valaki ennyire határozottan mered egy kis felületre. Az
olvasás már csak ilyen. Ha a tévét, vagy a note-book-ot használja az ember, a tekintet sokfelé
pásztáz. E-könyv-olvasónál ez nem így van, és az összpontosítás odavonzza más emberek
figyelmét is. Kínos pillanatok, amikor az ember föltekint, s maga körül hirtelen félreszegezett
pillantásokat észlel. Sokan említik, globális cégek vezetői is megerősítették, akik gyakran
utaznak, hogy repülők utasterében a legáltalánosabb és a legkevésbé feltűnő az e-reader. Földi
járműveken, pedig ott is eltöltünk napi egy-két órát, még esetlennek érzi magát az ember az
olvasó műszerrel. Otthon viszont már felveszi a versenyt az e-book: ágyban, fotelben,
konyhában, kávézással összekötve, „uram bocsá”, akár falatozás közben is, nagyon kellemes.
Zenehallgatásra is kombinálható, fülhallgató és jó minőségű hang-installáció minden gépen
van. Persze kialakul majd ennek is a maga etikettje. Egyelőre nem tudom magam elé képzelni,
hogy egy asztalnál ülve – pl. könyvtárban, de akár otthon is – az egyik személy könyvet
lapoz, a másik e-könyv-olvasó gombokat nyomogat. Nyilván összeülnek egy médiumhoz…
e-könyvek a nagyvilágban: új adatok
Februárban a Könyvkiadók Nemzetközi Szervezete felmérést készített az e-könyvek piaci
részesedéséről. Az eredményekről a Bookseller blogja, a FutureBook számol be. Az első ilyen
típusú adatgyűjtemény a piac különféle arányú növekedését mutatja szerte a világban, jóllehet
a kiadók jókora (közös) gondokkal néznek szembe.
Az adatok szerint az USA-ban 8%-os az e-könyvek piaci részesedése (kb. 400 millió dollár),
míg egyes angliai kiadók 2010-ben 100-800%-kal több e-könyvet jelentettek meg 2009-hez
- képest, ami a teljes piac 1-9%-át teszi ki. Az e-könyv olvasók árának csökkenése,
hozzáférhetősége és szélesebb elterjedése, az elektronikus változat forgalmazási adatainak
beszámítása a bestseller listákba, és egyes üzleti modellek az e-könyvek népszerűségét
szolgálják. Az árakra viszont országonként más tényezők hatnak, míg például az USA-ban a
nyomtatott könyvhöz képest akár fele áron is megvehető az elektronikus változat, az
olaszországi 20%-os általános forgalmi adó, a 2%-os nyomtatott változathoz képest, nem
lendíti elő a terjesztést.
A részletes kimutatásból kiderül, hogy a nagy európai országokban az adatok korántsem ilyen
biztatóak. Az e-eladások a teljes könyves szegmens egy százaléka körül vannak például
Spanyolországban, Németországban. A hagyománytisztelő olaszoknál még a fél százalékot
sem üti meg a mérték, a franciáknál éppen eléri a 0,5 procentet.
Az elemzés szemelvényeket mellékel vezető szakemberek véleményeiből. Néhányat idézek:
“A kiadóknak át kell gondolniuk üzleti modelljeiket, hogy kivédhessék a fenyegetést, amely a
szerzők és kereskedők gyorsan kibontakozó együttműködéséből következik. Másik veszély a
kiadókra: a könyvtárosok egyre határozottabban képviselik a tudományos és tankönyv piacon
a szabad hozzáférés lehetőségét.” (Manfred Antoni, Ernest Klett AG, Börsenverein des
Deutschen Buchhandels)
“Úgy látjuk, a kiadóknak segíteni kell a médiumoknak abban, hogy korrekt tájékoztatást
adjanak az e-könyvek világáról.” (Stefano Mauri, president and c.e.o. Gruppo editoriale
Mauri Spagnol)
Könyvkonnektor: e-book kalauz blog
A könyv ma már nemcsak betű, szöveg: egyben összetett webes vállalkozás is. Vonatkozik ez
a kiadásra, kereskedelemre, a marketingre, a szerző megismertetésére. Egyre nagyobb
szerephez jut a konkrét tartalmon kívül a hálózaton való könyv-menedzselés. A közösségi
oldalak címkéi, az írásmű digitális és elektronikus változatainak szemelvényezése, a
kommentelés, lájkolás mind egy adott mű olvasottságát, kelendőségét segítik.
- Szakkönyveknél megszokott forma az USA-ban, hogy magának az írásműnek, a nyomtatott
könyvnek saját weboldala van. A könyvfesztiválra időzített e-book kalauz (Kossuth Kiadó)
megjelenését most itthon is, talán elsőként, összekötötte a szerző, Kerekes Pál, a könyv
portáljának beindításával.
A könyv konnektál, összeköt, ebből indult ki a web-oldal névadása. Végül könyvkonnektor
lett az elnevezés, kicsit utalva az elektronikus könyv témakörre.
A könyvkonnektor április 12-én, hétfőn tette nyilvánossá a tartalmát.
A weblap bemutatja az e-book kalauz történetét, ismerteti az előző kiadásról megjelent
recenziókat. Élőbb téma a könyvhöz érkezett javítási javaslatok, és az ezzel kapcsolatos
szerzői korrekciók publikálása. Külön rovatot képez a helyhiány vagy más okból (pl. a téma
akkori kiforratlansága) elmaradt részek kihelyezése. A „Meglepi” blokkban hetente változóan
más könyvrészlet kerül ki az oldalra, másolhatóan, szabadon hozzáférhetően. Ez
kiszámíthatatlanul működik, nem cél a tudatos információ-nyújtás. A részletek bemutatása a
könyv szellemiségét, tartalmi koncentrációját kívánja érzékeltetni.
A könyvkonnektor blog-eleme a napi e-könyves életbe nyújt bepillantást. Az első bejegyzések
az e-könyv etikettjével, hazai és külföldi eseményeivel foglalkoznak. Kiemelt mondatok,
folytonosan változó e-könyves idézetek futnak. A Bútorkönyv, a Biblioszaurusz bejegyzések
nem kerülik a konfliktusokat.
A blog része az „e-könyv ellenálló” fejezet is. Itt középpontba kerülnek olyan irodalmi
műfajok, amelyek egyelőre nem jeleníthetők meg egyáltalán vagy csak hiányosan az e-könyv-
olvasón. Például a képvers, a performansz, vagy éppen a számítógéppel generált,
programozott literatúrák, mint a versgenerátor.
Köszönöm a véleményeket, segítő gondolatokat előre is, hiszen valami újról van szó, még
nem alakultak ki a megszokottságok.
„A könyv nem kényszerű tömegszállása szavaknak, mondatoknak…” – véli Kassák Lajos. Az
elektronikus szövegkultúrában ez a múlt századi megállapítás új értelmet nyer. A könyv nem
zárt világ többé, a tartalom nem kiváltságosok finomkodása. A könyvkonnektor blog, az e-
book kalauz gondolati rendszere alapján, a nyomtatott és az elektronikus könyv értékeinek
bemutatására törekszik, folyamatosan hírt adva a két könyvtípus együttélésének
eredményeiről és konfliktusairól.
- Vita az e-könyvről: néhányan be is durvultak
A könyvfesztivál kapcsán szaporodnak az írásos fejtegetések az e-könyv helyzetéről és
jövőbeli esélyeiről.
Ez jó hír is lehetne, de mégis van egy maszatos pötty. Alig van szó a könyvről: üzleti
modellről, pénzügyi konstrukciókról folyik a purparlé.
Mi baj is van a szerzőkkel? Mi a gond az olvasókkal? Valahogy nem akarják az e-könyvet. A
felelősöket keresik a szakmabeliek.
Én nem a kiadókat, kereskedőket hibáztatom. Ezek a könyvipari gazdasági alapegységek,
mióta létezik nyomtatott könyv, gyakran mellényúltak, ebben semmi új nincs. Csak egy példa:
Hess András, az első magyar földön dolgozó nyomdász tönkre tudott menni Európa
leghíresebb könyvbarát udvarának keretében. A király, Mátyás, egyszerűen másokkal
dolgoztatott: üzletember-kiadókkal, nem nyomdászokkal. Van hibás köztük? Aligha, járták a
saját útjukat.
Most is ez van. Van olvasó is, mű is, de hogy találnak egymásra? Ez a nagy kérdés. Ebben
másodrangú, hogy elektronikus vagy nyomtatott anyag kerül a körforgásba.
Az én véleményem az, hogy az e-book egyes szegmensekben rövidesen abszolút nyerő lesz,
más műfajokban még sokáig marad a párhuzamosság. Szerintem jó út a másolás-védelem. Az
írásmű érték, a maga rangját meg kell adni. Ha alulmaradnak a szerzők ebben a harcban?
Legyen, de legalább megpróbálták. Idegesítő, mikor a zene- és filmipar kudarcával
példálóznak. Nem minden papsajt.
Az is lehet tendencia, hogy leszűkítjük választékot. Ugyanazt a művet elolvassuk villanyon,
nyomtatva, majd média-táblagépen. Vagy otthon – rövidesen talán így lesz -, a hűtőszekrény
kijelzőjén szódavíz fröccsentés között. Mind-mind más műként érzékelhető majd, bár a
szöveg nem változik. Semmi meglepő sincs ebben, hány és hány egykönyves olvasó van.
Csak a bibliát böngészi, és kezdi újra, vagy csak egyes Jókaikat. Sok ilyen emberrel
találkoztam. Én is vagyok így művekkel. Az Egri csillagokat két-három nyaranta újra
elolvasom. Mindig mást jelent, mintha nem is ugyanazokat a sorokat böngészném.
- Én örülök a könyvnek, olvasnivalónak. Szeretem az elektronikust is, izgat, érdekel, mit hoz ki
az eszköz az eredeti tartalomból. És persze hozzájuthatok olyan írásművekhez, amelyek
megszerzéséről álmodni sem mertem régen. Az e-könyv nem végállomás, a könyv expressz
robog tovább.
Bibliofil jegyek e-könyveken
Umberto Eco így fejezi ki magát: „A könyv olyan, mint a kanál, a kalapács, a kerék, vagy a
véső. Ha egyszer feltalálták, nincs mit tökéletesíteni rajta.” Ki vitatkozna ezzel? Világos és
igaz szavak. De mit tegyünk: a kalapáccsal és vésővel jelentkező szakember ma alig találna
jól fizetett munkát. Otthonra kiváló és nélkülözhetetlen szerszámok ezek, de professzionális
tevékenységhez már mások az igények. Ugyanez a helyzet a tartalom-iparban is: a
manufakturális termék biztos nívósabb lenne, de napi környezetünk digitális vulgaritása
pörgősebb kínálatot követel. Ha ennek a formája egy gépezet, az e-könyv-olvasó, az
önmagában nem lehet ok a tiltakozásra. Különösen akkor nem, ha tudjuk: a kis
tenyérkészüléken egyszerre több száz könyv tárolható. Mindenhol lehet olvasni: sorszámra
várva, villamoson. Kéznél vannak az értékes állományok.
Az e-book gépi képességeit nem lehet szembeállítani a papír-könyv kiforrottságával,
egyszerűségével, ahogy az automatizált gyártósorokat sem a kézi szerszámokkal.
Mindegyiknek megvan a maga helye, hívatása.
Kedélytelen jóakarók a szövegre konstruált alkotásokat – regényeket, tankönyveket, verseket
– noszogatással, fölényeskedéssel a digitális világba száműznék végérvényesen. Ez éppoly
ízetlenség, mint tagadni: a papíros világuralma már nem teljes.
Ki kellene találni, hogyan lehetne bibliofil jegyeket tenni a digitális alkotásokra. Például
dedikációt. Ezek az apróságok humanizálhatnák némileg a gépi olvasást.
Sokan akarnak e-könyvet egy felmérés szerint
- Az NRC InformatiOnline kutatása megállapítja: „…hazánkban az e-könyv olvasó eszközök
penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhető tartalmak választéka (a
nyomtatásban megjelenő címek százalékában) egyaránt jellemezhető egy nem túl nagy, bőven
egyjegyű számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetező 18-69 évesek halmazának
mindössze 3,5%-a rendelkezik e-könyv olvasóval, ez az arány a lakosságon belül a 2%-ot sem
éri el. A netpolgárok halmazán a beszerzésre való hajlandóság sem ostromolja az egeket;
csupán 3% tervezi a vételt a közeljövőben. A széles körben való elterjedést akadályozza az
eszköz drágasága, az új technológiáktól való sztenderd félelem és maga az olvasás kevésbé
népszerű volta – az e-kiadványok körében tapasztalható vérszegény magyar nyelvű kínálatról
nem is beszélve.”
További meglepő összegzéseket olvashatunk a felmérésből: „E-könyvekről a rendszeresen
internetező felnőtt lakosság 82%-a hallott már, amely közel 3 millió embert jelent. Közel
24%, azaz mintegy nyolcszázezren olvastak is már valamilyen eszközön (pl. számítógépen,
laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen.
Pontosabban fogalmazva itt nyilván többféle fájlformátumról van szó, ami leggyakrabban a
nem egészen erre kitalált Portable Document Format (pdf). A rendszeresen internetező felnőtt
lakosság több mint fele (59%), kb. kétmillió fő kifejezetten érdeklődik is az e-könyvek iránt:
ők azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de érdeklődést tanúsítanak a technológia iránt
és szívesen kipróbálnák azt, ha lehetőségük adódna rá. Az netező felnőttek csupán hatoda
zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvektől: hatszázezerre tehető azok száma, akik nem
érdeklődnek az elektronikus könyvek iránt és nem is gondolják úgy, hogy a jövőben
megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz.”
A fenti szövegekből kiderül, hogy a vizsgálat nem pontosan határolta el az e-könyv fogalmát.
De igazából ez nem zavaró, hiszen a közvélemény is kicsit keveri még a terminológiákat. Ez
így van rendjén egy kezdeti szakaszban. Amin vitatkozni lehet, az inkább a sommás
megállapítások adatolhatósága. Ilyen például „az olvasás kevésbé népszerű volta és a
vérszegény magyar nyelvű kínálat.” Ezek megérzések, nem számszerűségek: ennek
megfelelően a valóságtartalom nézőpont kérdése.
A felmérés így összegződik: „Vagyis a helyzet az, hogy az egydimenziós e-könyv olvasók
helyett a legtöbb jövőbeni vásárló valószínűleg a kicsivel drágább, ám
összehasonlíthatatlanul többet nyújtó tabletek közül fog válogatni. Az e-könyv olvasók
- korlátozott tudása csupán egy szűk réteg számára lesz annyira vonzó, hogy külön eszköz
beszerzését erre a célra egyáltalán tervbe vegyék.” Ez is inkább felvetés, mint igazolható
adat. Más kérdés, hogy nagyon is komoly felvetés, üzletileg és kulturálisan is talán az egyik
legfontosabb kérdés az e-könyv-olvasók jövőjének tekintetében.
Visszatérve a számokhoz: túlzónak tartom a felmérés elején rögzített adatot, miszerint a
rendszeresen netező felnőtt lakosságon belül az e-könyv-olvasók elterjedtsége három és fél
százalékos. Ide nyilván bele lett számolva még sok más is, mint a tabletek, és esetleg az okos
telefonok is.
Nagyon file a fejem
Az e-book kalauz-ról igazán nem mondható, hogy csak úgy van, el lehet olvasni, meg el lehet
felejteni, mint rendes enciklopédikus tankönyveket szokás. Írnak róla. Furcsa, többnyire nem
a tartalom vált ki reagálásokat. Inkább a könyv puszta léte, egyáltalán az a kettősség, hogy a
tanulmány e-könyvekről szól, de még nyomtatásban. Erről nem tudnak leszállni, de így is
köszönet minden érdeklődésnek.
Ami elgondolkodtatott: egy helyütt azt írják, nem lehet érteni a könyvet. „Mi is az egyébként,
hogy print-könyv?”- méltatlankodik az egyik hozzászóló. Tulajdonképp igaza van a bejegyzés
szerzőjének. Állandóan olyan kifejezések bevetésére kényszerül az ember, amelyeknek még
nem teljesen kialakult a jelentése. Ezt el lehetne kerülni egyszerűen úgy, hogy angol
terminológiát használunk. De ez sem vezet az üdvösséghez, azt már tapasztalhatjuk a
számítástechnika nyelvezetének abszolút véletlenszerű hazai fejlődésében.
Erről így ír szemléletesen és összefoglalóan Parti Nagy Lajos: „Ami a szókészletből angol
maradt, az is elmagyarosodott, szoftverizálódott, szépen beépült a nyelvbe. Senki nem nevezi
mauznak az egeret, a printert többé-kevésbé megette a nyomtató, de a szkenner szkenner
maradt, és így tovább. Egy csomó szép és kusza alakulás, kiszámíthatatlanságok, véletlenek.
Gyönyörű, ahogy vasnak kezdték nevezni a hardware-t, mindazt, ami megfogható az
eszközből, holott nyilván vasból van benne a legkevesebb. Áldjon vagy hardver sors keze, itt
élned, halnod kell.”
- Még ez is áll az írásban: “Évek alatt vált világossá a számomra, hogy ha számítógéppel
dolgozom, közelebb vagyok a kézíráshoz, a kézírás intim puhaságához, mint írógéppel
dolgozva bármikor. A hideg csattogásért, a javítás nehézkességéért nem kárpótol a
mechanika szépsége és ügyessége, s az, hogy az eredmény mégiscsak egy kézzelfogható
valami, papír, festék – egyáltalán: kézirat. Ha írógéppel: papírra írok, de mintha nem írnék,
míg a képernyő előtt nincs papír, nincs festék, mégis, a dolog emberibb, kézírásabb.
Talán ez is az e-book kultúra egy érdekes szelete: ahhoz, hogy e-könyvet olvassunk
rendszeresen és módszeresen, érdemes tisztázni a viszonyunkat az elektronikus íráshoz is.
****
Chapter3 – e-könyv-olvasó
e-könyvek: félelem és rettegés a kiadóknál
Ezzel a címmel jelent meg a Napi Gazdaság 2011. ápr. 11-iki számában egy írás a magyar e-
könyvkiadás helyzetéről.
Az újságíró két jelentős kiadó vezetőjét kérdezte.
“Messze a korábbi elképzelések alatt alakul az e-könyvként megvásárolható címek száma, az
ekonyv.hu jelenleg 500-600 címmel rendelkezik − mondta lapunknak Weiler Péter, a Líra-
csoport és a Bookline Nyrt. közös vállalkozásaként egy éve indult eKönyv Magyarország Kft.
ügyvezetője. A kereslet és a forgalom azonban a tapasztalatok szerint emelkedik, a bővülést
leginkább a kiadók óvatos, ultrakonzervatív hozzáállása hátráltatja.
Elenyészően kevesen ismerik az e-book műfaját Magyarországon, jelenleg inkább divatként
van jelen − fogalmazott Földes László, a multimediaplaza.hu-t üzemeltető Kossuth Kiadó Zrt.
informatikai szerkesztőségvezetője. Szerinte akkor várható a vásárlói érdeklődés erőteljesebb
növekedése, ha az olvasókészülékek ára megfelelő szintre csökken, ez jelenthet majd nyomást
- a hazai kiadókra, hogy könyveiket elektronikus formában is forgalomba hozzák. A
multimediaplaza.hu e-könyv-kínálata a napokban lépi át az ezer címet, emellett 2500 zenei
albumot is kínálatába emel a közeljövőben.
A magyar e-könyv-piac jelenleg a 2006–2007-es egyesült államokbeli szinten állhat, az
európai lassabb fejlődés ellenére 3-4 év múlva jelentős áttörés várható Magyarországon is. Az
új korszakban a kiadókra is új szerepek hárulnak majd, hiszen a nyomdai kivitelezés és a
terjesztés területéről sokkal inkább a marketing és a promóció felé kell terelniük tőkéjüket.
Tulajdonképp már ebbe a folyamatba illeszthető az is, hogy az e-könyv-olvasó eszközöket a
könyvkereskedők bekerülési ár alatt hozzák forgalomba. Csökkentik a gépek árát, tartalom
előfizetés elősegítése, gyakran kierőltetése érdekében. Egyfajta tartalom-röghözkötöttség jön
létre. Rövidesen talán nem is azt kérdezzük megszokott társalgási fordulat keretében, hogy:
mit olvasol? Hanem azt: min olvasol? A kezünkben tartott gépezet beszél rólunk, mint az
autónk, az öltönyünk. Ezt akarják az írók, a szerzők?
A minél egyszerűbb kezelhetőség látszata, és az erre való marketinges rájátszás, végleg
összekötheti a tartalmat az eszközzel. Ahogy ma is van: a Kindle azért viszonylag kedvező
árú termék, mert az Amazon az eladott könyvek árából finanszírozza a könyvolvasót. Kicsit
olyan, mint a mobil-szolgáltatónál vállalt hűségnyilatkozat: ennek fejében olcsón kapunk
minőségi telefont. Ez az e-köny esetében úgy végződhet, hogy a technikai puritánság örve
alatt az eszköz eladója magáról a tartalomról is gondoskodni óhajt, mondjuk, havonta küld –
adott napokon – új műveket. Vagy, mint a tévé műsor: heti könyvprogramja lesz, lehet
csatornákat választani: romantikus regények, szakácskönyvek, kalandos, vidám, és hasonlók.
TXTR – hát nem igazán
Kézbe vehettem az új szerkezetet, a txtr-t. Én texter-nek ejteném, ez jól is hangzik, és értelme
van. De állítólag csak ki kell mondani, ilyenformán: téixtéer. Oly sokszor láttam már képeken
ezt az e-könyv-olvasót. A szép reklámfotókhoz képest kicsit tompább, non-prémium-nak tűnő
média-gépezet csalódást keltett: ezt ki kell mondani első mondatra.
A konkrétan nehéz és kezelésében is nehézkes reader-ről olyan előérzetem volt, hogy valami
különleges darabról lesz szó, hiszen több hónapos, talán egy egész éves késéssel jelent meg a
- hazai kínálatban. Bejelentették, aztán vártunk rá. Közben vettünk Kindle-t, Nook-ot, ki-ki ezt-
azt. Megszoktuk a közvetlen hálózati kapcsolatot, élveztük előnyeit. Na, de mégis csak egy
amerikai rendszerrel voltunk konnektálva, milyen más lesz, ha magyar tartalomszolgáltatóra
leszünk rákötve! Ez ugyanis a legnagyobb előnye és újítása a txtr-nek. Az eKönyv kínálata
hálózaton azonnal elérhető.
De kinek lesz elérhető? Olyasféle csodabogaraknak, akik százezer forintot szánnak e-könyves
élvezetekre, miközben harmadáért is megkaphatják ugyanezt az élményt az Amazon-tól, egy
kiérlelt és stabil háttérrel rendelkező Kindle e-könyv-olvasó formájában? Hát, a
marketingeseknek nagyon bele kell húzniuk! Talán már az sem indokolja a nagy különbséget,
hogy magyar tartalom tölthető le azonnal. A Kindlé-re is rendelkezésre áll már anyanyelvünk,
hiszen a Magyar Elektronikus Könyvtár is egyre inkább szolgáltat Kindle formátumra és a
Kindlevarázs-könyvtár is már háromszáz fölötti honi klasszikust nyújt szintén azonnal
letölthetően, ingyenesen.
Megértem és nagyon szimpatikusnak találom az eKönyv törekvését és üzleti modelljét.
Szeretném is, ha sikerülne a cégnek egy valóban – ahogy a tudósítások lelkendeztek – magyar
Kindle-változatot piacra dobni. De ez nem az, sem könyvészetileg, sem műszakilag.
Továbbra is fenntartom, mint már többször írtam róla: valamilyen kultúr-politikai segítség
nélkül a magyar Kindle bizony rövidesen az Amazon-on lesz elérhető, USA domain-en,
annak összes következményeivel együtt. Erre Weiler Péter, a txtr-t forgalmazó eKönyv
ügyvezetője is céloz a Könyvfesztiválra időzített nyilatkozatában: „Nem tenne jót a hazai
könyvszakmának az sem, ha egy külföldi nagy versenytárs jelenne meg a piacon, gondoljunk
csak a Google-ra vagy az Amazonra. Ha mi lassan jutunk friss tartalomhoz, és nem tudunk
megerősödni, akkor könnyen egy nemzetközi multi markába kerülhet a magyar
könyvkereskedelem.”
Ez pontos helyzetelemzés.
Kindle: bank-kártya leolvasó lesz az e-bookból?
- Az e-könyves világ a Nook tablet bemutatóját várja, május 24-én kedden lesz a debütálás.
Már csak néhány órát kell várni és lehull a lepel az új koncepciót képviselő e-könv-olvasó
titkairól.
A Kindle újdonságainak megismeréséhez további türelem szükséges. A várakozások óriásiak,
miután felröppent a hír: az e-readerbe bank-kártya leolvasót épít be az Amazon. A híresztelést
ugyan nem erősítette meg a gyártó, de a jól értesült eBooknewser
(www.mediabistro.com/ebooknewser) portálon a közlés hatására máris gördülékeny vita
alakult ki a további fejleményekről és lehetséges hatásairól.
A lényeg az: ha a Kindle, mint mobil kártyaleolvasó szerkezet is szolgálna, milliók válhatnak
új partnerekké egyes Amazon által preferált kereskedelmi láncoknál, illetve potenciális
viszonteladókká is fejlődhetnek a Kindle tulajdonosok.
Fogyasztói szempontból az lehet a Kindle használó előnye, hogy sokkal olcsóbban juthat
megszokott árucikkeihez. Üzleti oldalról az lehet a vonzó, hogy a hálózaton belül
megindulhat az egyedi termékek, termékcsaládok értékesítése, abszolút exkluzív alapon. Azaz
csak a Kindle-tulajdonosok férhetnek hozzá egyes produktumokhoz.
Mekkora potenciálról van is szó, arról néhány adat:
Az Amazon a világ második legnagyobb fogyasztói hálózatával rendelkezik, 137 millió
regisztrált ügyfele van,
harmincötezer alkalmazott,
évi 34 billió dollár bevétel.
A híresztelés fogadtatása egyébként nem egyértelműen pozitív. Sokan érvelnek azzal, hogy ez
nem lenne más, mint egyszerűen egy mobiltelefonos fizetés, és az sem igazán siker, nem
terjed a várt mértékben. Akadt olyan fórumozó is, aki egyszerűen áprilisi tréfához hasonlította
az elképzelést. Szerinte nem lesz semmi az egészből. Szarkasztikusabb vélemények is
adódtak: valakit az egész ötlet csak a “halott ember sétájára” emlékeztetett.
Tábla-gép az Amazonon: ez csak az előjáték?
- Az Amazon könyváruház kezdő-oldala már régóta nem top-listás könyvek látványát nyújtja,
mint más e-book-os oldalaknál megszoktuk. Maga a Kindle olvasó-eszköz kerül először a
netező elé, majd a világ összes trendi cucca feltűnik: lakberendezés, luxus-sport felszerelés,
háztartási dizájn-gépek, menő lábbelik. A könyv-rovatot kimondottan keresni kell.
Néhány napja teljesen új műfaj tűnt fel. A portál kiemelt részén tablet-eket kínálnak.
Samsung, Motorola, és a nálunk is jól ismert Samsung Galaxy TAB gusztusos fotói
váltogatják egymást. Más kérdés, hogy a szegény magyar, ha rákattint valamelyik portékára,
ugyan kap tájékoztatást, de vastag piros betűvel rögtön jelzik: az én nyilvántartott lokációmra
nem szállítanak ezekből a kívánatos darabokból. Pedig megérné a hazai vásárlónak, mert még
némi vámot és szállítási költséget is számolva, ugyancsak borsos összeg lehetne
megtakarítható a magyar bolti árakhoz viszonyítva.
A tabletek megjelenése azért meglepő, mert a Kindle e-könyv-olvasóval teljesen ellentétes
logikára épülnek. Míg a Kindle dedikált olvasó-eszköz, a tábla-gép inkább média-doboz és
kommunikációs felület. Szembetűnő technikai különbség a kijelző is: a Kindle eInk kijelzővel
fekete-fehérben dolgozik, míg a tablet a monitornál vagy a Note-bookoknál megszokott
elektronikus képernyőt használja.
Eddig éppen azzal érvelt az Amazon, hogy a könyvszerűség élményét kívánja nyújtani, ezért
az olvasás jövőjét nem a multimédiás megoldásokban keresi. A jelek szerint most változott a
menedzsment álláspontja, mégis elismerik a tabletet is olvasó-eszköznek.
További újdonság – bár erről csak közvetetten hallani, a cég nem nyilatkozik – hogy az
Amazon megbízást adott egy saját márkájú tábla-gép legyártására közel egymillió darabos
nagyságrendben. A forgalmazás megkezdését – magyar és angol nyelvű beszámolók szerint –
2011. év második felére tervezik.
Sokan azzal számolnak, ha az Amazon tablet piacra kerül, a vezetés kénytelen lesz a Kindle
árát drasztikusan csökkenteni. Ez a lépés kiszámíthatatlan következményekkel járna a
jelenlegi e-book kultúra cselekvési területein. Megeshet, hogy a könyv karanténba kerül. Az
írott szövegre olcsó, akár eldobható bakelit-kütyüket árulnak majd a trafikokban, a trendi
gépekre multimédiás tartalmakat küldenek, text csak kísérő-momentumként fordulhat elő.
Még nincsenek konkrétumok az Amazon tabletről, de ha piacra kerül, sok minden
megváltozik az e-könyves világban.
- Cekker nélkül: e-könyv vásárlás érzelmi hőfokon
A könyv-vásárlásnak vannak szertartásai, finomságai. Csak a külsőségeket nézve:
megszoktuk, hogy a gondosan kiválasztott könyvet reklámtáskában, elégedett lóbálással
hazavisszük, majd kipakoljuk. Újra megszemléljük a borítót, belelapozunk a friss
szerzeménybe. Az e-könyv beszerzése nem így történik, ez nyilvánvaló.
A korábbi metódusra azért utaltam, hogy érzékelhetővé váljon: az e-könyv birtokba vevése
teljesen más folyamat, és a megszokottól eltérő érzelmi töltődések kísérik.
Tradicionális körülmények között általában jellemző a rákészülés a könyv megvásárlásra. Ez
különböző intervallumokat jelenthet, egyeseknél napot-napokat, másoknál akár heteket is. E-
könyv esetében adott a lehetőség az azonnali megkaparintásra. Várakozás nélkül, pozitív
impressziók hatására, hirtelen döntés alapján juthat az érdeklődő a kívánt tartalomhoz. Ez az
opció szintén érzelmi pluszt is ad. („up to day”-ség, „top”-on egzisztálás). Ilyen
megközelítésben nem szerencsés az olyan – bőven van a hálózaton – eladási konstrukció,
amelyben a vevő nem jut azonnal a könyvhöz, csak abban az esetben kapja meg a letöltéshez
szükséges kódot, ha már az átutalása, vagy bank-kártyás tranzakciója nyomán a vételár már
megjelent az eladó számláján.
Boltban vásárolni talán hamarabb tanul meg az ember, mint járni. Ezt tényként kezelem, nem
értékítéletként. Témánkkal összefüggésben csak abból a szempontból van ennek hangsúlya,
hogy az e-könyv beszerzése nem ösztönös, rutinszerű feladat, amit már gyerekkorunkból
hozunk magunkkal. Az elektronikus böngészéshez, válogatáshoz, és vásárláshoz valóban meg
kell ismerni néhány fogást, bizonyos digitális műveltség elkerülhetetlenül szükséges. Inkább
inspiratívnak, mint korlátozó jellegűnek látom ezt a követelményt. Azt tapasztalom, ha ráérez
az olvasó az elektronikus tartalom fogyasztásában rejlő lehetőségekre, nem takarékoskodik az
energiával a szükséges jártasságok elsajátítása érdekében.
Egy mega-portál beszámol arról, hogy Kindle használók (rajongók) önkéntes segítő munkát
végeznek a Magyar Elektronikus Könyvtár számára. A Kindle-varázs portál alkotóiról,
barátairól van szó. Ez is az elektronikus könyv új romantikája. Bár igaz, ez sem teljesen új:
- más országokban láttam, hogy a könyvtári önkéntes munka, volunterkedés nagyon elismert és
becsült tevékenység. Várni kell, hogy az ember egyáltalán bekerüljön könyvforgató csapatba.
135 milliárd nyomában
Az elmúlt egy évben tizenhárom százalékkal nőtt az internet-hozzáféréssel rendelkezők
aránya, így napjainkban a magyarok közel hatvan százaléka számára elérhető a világháló –
adja hírül az IT-Business hetilap.
Továbbá kiderül a cikkből: Az aktív internetezők közel kilenctizede elsősorban hírolvasásra,
tájékozódásra használja a hálót. Ezt követik a közösségi oldalak; a megkérdezettek
háromnegyede alkalmanként vagy rendszeresen keresi fel ezeket a portálokat. Hivatalos
ügyintézésre (46 százalék), árukereső szájtok böngészésére (45 százalék) is sokan használják
a webet. A népszerűségi lista élmezőnyébe tartozik az online vásárlás is: a válaszadók
harmada szokott ilyen célból a világhálón böngészni – derül ki a Vatera aukciós portál és a
Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet országos reprezentatív felméréséből.
A kutatás adataiból az is kitűnik, hogy az e-kereskedelem iránt nyitott netezők korábbi gyors
ütemű növekedése az elmúlt másfél évben lelassult, számuk csak az internet terjedésének
növekedésével arányosan bővült. Ugyanakkor azok, akik vásárlási célból használják a
világhálót, sokkal intenzívebben, magabiztosabban, több bizalommal teszik azt, mint
korábban.
Az e-kereskedelmi piac folyamatos bővülése is ebbe az irányba mutat. A GKIeNet becslése
szerint a 2008-ban még csak 60 milliárdos szektor 2010-ben 135 milliárd forintos forgalmat
bonyolított.
Mindenhol a bővülés számai. Az online kereskedelem sodró, intenzív fejlődésbe kezdett. A
közvetlenül áruforgalmazással foglalkozó weblapok milliós rendszeres fogyasztói körrel
rendelkeznek. Szinte nem találok olyan családot, szingli ismerőst, akinek otthonába a
könyvszekrényt ne az ismert portálokról szerezték volna be. A polcokat, tárolókat, egyszóval
minden könyves bútort online rendelnek, egyre gyakrabban magát a könyvet is. Ebbe a felfutó
szellemi cserekereskedelembe, bevásárló-nyüzsgésbe, online pláza kultúrába kellene az e-
booknak betörnie. Egyáltalán: megjelennie, észrevehetővé válnia. A mai adatok szerint a
- forgalom néhány millióban fejezhető csak ki. Azt látom: hagyományos piaci konstrukciók
keretében a remélt felfutásnak alig van esélye.
Az e-book piac még vár egy szereplőt: valószínűleg egy külsőst, nem szakmabeli megújítót.
Például egy céget, amely nem birtokolja az eladni kívánt terméket magát, csak szolgáltatja.
Sokan az államot vizionálják ebbe a feladatba. Nagyobb reményt fűzök a hálózati multik
színre lépéséhez. Ha bekapcsolódnak, invesztíciójuk lökést adhatna az e-könyv forgalmazás
újjászervezésére. Lehet, hogy a tablet eszközök, mint az iPad vagy a Galaxy Tab sikere
megindítja az ilyen irányú mozgolódást.
****
Chapter4 – e-könyvtár
Kindle könyvtári kölcsönzés: mi és hogy igaz?
Beszámoltak az informatikai szaklapok (a blogok és könyv-portálok némák maradtak) az új
Kindle szenzációról: az év végéig megteremti az Amazon, a Kindle gazdája, a könyvtári
kölcsönzés lehetőségét piacvezető e-könyv-olvasójára.
Ez jó hír, de érdemes talán néhány mondatban pontosítani a média-tudósításokat. Elsőként az
a meglepő, hogy a magyar beszámolók nem a közlemény kiadójára, az Amazonra
hivatkoznak, hanem zsurnaliszta beszámolókra. Ebből félreértések, pontatlanságok
következnek.
Kiindulásként meg kell jegyezni, hogy Amazon hálózaton belül eddig is lehetséges volt a
kölcsönzés. Pont úgy, mint a nyomtatott példány esetében: ha átengedi a könyv tulajdonosa
valakinek az e-kötetet, akkor csak a kölcsönbe vevő élvezheti az írást, a kölcsönadó ki van
zárva a lapozásból. Igaz, egy művel, ez csak egyszer tehető meg. (Néha egyszer sem, ha a
kiadói szerződés ezt rögzíti, de ezt előre jelzik a vásárlásnál.)
nguon tai.lieu . vn
